Korhad az oszlop, benne döglenek a nyűvek
Alarcot visel a rabló, álarcot visel minden ember...
Betegség tizedel ember titeket
De minden évben itt a kikelet
Fohászkodsz keresed Istened
A hasad gömbölyü, cukor? Vagy nemesb tereh?
Ordítozol a tévéddel, túl harsogod a hangfalad
Gyermeked hangját nem hallod
Szeme karikás, dolgozik a marihuana.
Önkielégíted életed, társra nem vágysz
Házas élet smafú, örömtelen forrás lesz
Megtalálod társad, a sajat véredbe nemedbe,
Irtod utána erdődet nővényeidet,
Műanyagot zabálsz, elhízol, s hogy ne fázz
Ruhádba bújsz, Szintetikus szar mind!
Természetet megölted, most magad hóhéra vagy és tudd meg!
Idő kérdése, és belőled hamu sem marad
De előtte jön a nagy kin. Nyolc milliárd ember eszi majd egymást, és kint
Röhög majd a nagy semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése