Korhad az oszlop, benne döglődnek a nyűvek
Álarcot visel a rabló, álarcot visel minden ember...
Betegség tizedel titeket
De minden évben itt a kikelet
Fohászkodsz, és keresed Istened!
A hasad gömbölyü, cukor? Vagy nemesb tereh?
Ordítozol a tévéddel, túl harsogod a hangfalad
Gyermeked hangját nem hallod
Szemed karikás, dolgozik a marihuana.
Önkielégíted életed, társra nem vágysz
Házas élet smafú, örömtelen csak forrás?
Megtalálod társad, a saját véredbe s nemedbe,
Irtod utána állatod, erdődet s lényeidet!
Műanyagot zabálsz, elhízol! S hogy ne fázz,
Ruhádba bújsz, Szintetikus szar mind!
Természetet megölted, most magad hóhéra vagy, s ti mind! De tudd meg!
Idő kérdése, és belőletek Nem lesz hamu sem!
De előtte jön a nagy kin. Nyolc milliárd ember eszi majd egymást, és kint
Röhög majd csontjaidon, a nagy jóllakott kövér semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése