Kontrasztok

 

                                                                Kontrasztok

2021

                                                            

Két hét után, amikor az önkéntes karanténomnak vége volt, alig vártam, hogy lemehessek a parkban, egy kicsit levegőzni. És a kései napfény ízét magamba szívtam. Mellettem lévő másik padon, az alábbi párbeszédre lettem figyelmes.

- Te kivagy? Akarsz tőlem valamit?

- semmit.

- Miért ültél ide mellém?

- Csak.

- Csak? Miért? Mit akarsz tőlem ?

- Mondjuk, hogy beszélgetni szeretnék valamiről, rólad mondjuk! Érdekes vagy!

- Jól van! Beszélgessünk. Mit jelent az hogy érdekes?

- Te sérült vagy?

- Az mit jelent?

 - Hát hogy ott fent, ott a fejednél, bajok vannak?

- Nincs semmi bajom a fejemmel. Anyukám azt mondta én vagyok a legszebb fiú. Tanító bácsi meg azt mondta, hogy engem sok mindenre meglehet tanítani, mert okos vagyok.

- Akkor sok mindent megértesz?

- Igen! Például azt, ha rám szólnak, hogy csináljak rendet a szobámba, akkor elrakom a játékaimat, és felsöprök, és kitakarítok.

- Az jó. mert én nekem, ha szólnak, én megvonom a vállam és azt mondom, hogy majd anyám     megcsinálja!

 - Az akkor ugye nem jó? Nekem az öröm az, ha jön az anyukám és megdicsér, hogy milyen ügyes vagyok.

- Á, az fárasztó. Unalmas! Nálunk mindent az Anyu csinál, én és Apu megjavítjuk a járgányunkat, az jelenti nekünk a kikapcsolódást, és utána jót autózunk, eszünk, kólázunk. Apu sört iszik.

- Én is eszek finomat, amikor anyuval közösen sütünk almás pitét. Akkor nagyon ügyes vagyok, mert az almareszeléket én ízesítem. A sütésnél is segítek. Utána, ha végzünk, akkor meg sokat játszunk apuval, és anyuval. Apuval focizunk és tengózunk.

- Az semmi. Én legtöbbször az Árkádba megyek gépezni, és a fiúkkal a játékterembe. Te tudod mi az?

- Nem.

- Látod, ezért vagy te lemaradva tőlünk normálisoktól, ezért vagy te sérült.

- Nem baj. De szeretnek így is, az Anyukám és az Apukám is. / Sír/

- Jól van! Mennem kell, majd lesz valahogy. Neked lesz családod, ha megnősz?

- Már nagy vagyok, és már van családom. Anyukám Apukám meg a Nagyi.

- Hány éves vagy?

- Húsz éves vagyok. Down-szindrómás. Anyukám mondta. És te hány éves vagy?

- Tizenhat.

                                                                                

 

                                                                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Telefon

 

 

- Halló. Itt vagy még? Akadozik a vonal...

- Tudom ez a kurva zsinór rövid és én kitekert felsőtesttel ülök az ágyamon, hogy telefonálgassak így neked. 

- Te, hallod kapitányom, mit szólnál ahhoz, ha kiruccannánk, egy jót enni, és inni a csámpásba.

- Benne vagyok, csak egy kicsit rendbe szedem magam. 

- Te, figyelj ki volt az a nő ma reggel aki tőletek jött ki? Sárga felsőbe volt és fehér szoknyába.

- Az  asszony barátnője jó nagy darab nő. Miért kérded?

- Mert múltkor két rendőrrel volt. Le volt bilincselve. Épp a kocsijukhoz cipelték. És tudod pont ez a ruha volt rajta. Tényleg ismered Őt?

- Persze a feleségem barátnője, de szerintem az a múltkori csaj a rendőrökkel, nem ő volt, csak a véletlen műve hogy egy forma volt a ruhájuk. 

- Pedig ha mondom, a te neved mondta, hogy vigyék tehozzád, mert te igazolod az egésznapját. 

- Honnan veszed ezt a marhaságot?

- Ez nem marhaság, mert pont akkor szálltam ki a kocsimból, és mint tudod barátom, te pont majdnem szembe laksz velem. Ez pedig akit ma reggel láttam, ugyan az a nő volt. 

- Mondom, hogy csak beugrott hozzánk, hogy az asszonnyal beszéljen, aki épp a fodrászhoz ment, valami pénz téma volt. Nem figyeltem, mert mással voltam elfoglalva. 

- És mivel, hogy a másik nődet felhívd? Ugyan engem nem versz át.

- Nem is akarlak. Jó! Jó ! A Jolán igaz, létezik, az a sárgaruhás nőhöz semmi közöm nincs. 

- Pedig ha jó látom, most száll ki a kocsijából, egy  Mercédeszből. Te kérdezhetnénk valami bizalmasat. 

- kérdezz! 

- Az asszonykád megtalálta a nyertes lottószelvényt? Mert az én feleségemnek mondta, hogy ötöse van, ha jól emlékszik? És, hogy elkajtatta azt valahová!

- Meg találta a szekrényébe, de csak hármasa volt. Mindig azzal az állandó számmal játszik. Tudod hogy van ez. Évek óta ugyanazokkal a számokkal játszik, na várj csak, a hármas, huszonkettes , a harmincnyolcas, negyvenegyes, negyvenötössel, és hatvanassal. 

- Akkor téged jól át vert. Két milliárdot tegnap felvett a sárga ruhásnővel. 

- honnan veszed ezt az agyrémet. Hiszen ki sem mozdult otthonról, csak a sárga ruhás nővel volt, ha jól emlékszem Mariska volt a neve, tegnap a városban, de délutánra már otthon is volt. 

- Honnan, honnan! Ott dolgozom a Szerencse Játéknál. Mi mindenről tudunk, ki mikor mennyit nyert.  

Bár ez hat pecsétes titok, mert ha kiderül, hogy elpofáztam neked, nekem lőttek. A rendőrök lesittelnek. Úgy hogy hallgass, ha megkérhetlek rá.

Amúgy meg a problémád meg lesz oldva, mert a pénzből, te nem kapsz egy fityinget sem.

- Azt nem hiszem, mert ha leteszed a telefont, abban a szentpillanatban felhívom az ügyeletet, hogy információkat szolgáltattál ki a nyereményt illetően nekem az országos Rendőr Főkapitánynak. Nekem fognak hinni.

- Azt nem hiszem, az ajtód előtt a megoldás.  Én Nyertem. Pá.

(kicsapódik az ajtó és a sárga ruhás nő egy pisztolyból, golyózáport zúdít  az ágyon fekvő férfira.)

- Ha most élnél, látnád hogy ki az igazi sárga ruhás nő, te balek. A legjobb haverod. Én voltam a vonal túlsó végén. A feleségeddel terveltük ki az egészet.  Ezt megszívtad.

 -