Hol vagy anyám?
Talán rejtekedben sírsz?
Mert már rég elment apám?
Már nem kiabálsz velem, nem húzod kezem, hogy iskolába vígy,
Nem teszel boldogan, a tél idején
Kopott lukas cipőt a priccsem alá,
S többé nem főződ meg
Azt a lopott kacsát,
Amit éjjel hozott bátyám.
Anyám, te soha nem panaszkodtál senkinek sem
Ha nem volt pénzed,
Csirke ólat tisztítani mentél csendben,
De estére már ott gőzölgött a krumpli leves a sparhelten,
S nekem fújtad hütödted keverted!
Anyám, miért álltál be mosónőnek a halál oldalán?
Nem volt elég húsz évig a Maris asszonyságnál?
Miért nem élsz most?
Görnyeszted hátad, a szomszéd vályogán?
Mér,' nem versz meg újra s újra engem
A kölyködet, az engedetlent!
Hiszen, most kereszttelen földsírodon,
Csak egy árva kankalin kesereg.
Engem, a hontalant, az éjemben,
Már csak a halkuló dalod ringat el csendesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése