Döcög a kocsi, csámpás a kerék,
Apám az úton jön hazafelé,
Apám az úton jön hazafelé.
A fogság hosszú évei miatt,
fehér szakáll a-fekete bajsza alatt
Fehér szakáll -fekete bajsza alatt
És szomorú sápadt lefogyott arccal.
Nyögött a „málenymij robot” miatt
Hogy ne haljon éhen, hegedűje játszott oroszdalt.
Szíve sír, és titkon egy magyar dalon bánkódik.
Trojka, tánc és Magyar siratós, hazája miatt nagyon bánatos
Ujja a hegedűn, egy dúrhangot fog.
Haza jövet, egy lovas kocsi hozta, eső verte cigány ponyva,
Eső verte cigány ponyva
És haza jött Farkashegyi Jóska.
Eladná minden „vagyonát”, hogy koszt legyen otthon,
Hogy koszt legyen otthon,
De otthon sajnos minden zavaros és minden bajos,
Ötvenhármat ír a naptár, a történelmünk oly bánatos
A történelmünk oly bánatos
Ötvenhárom telén éheznek a cigányok.
Szótlanul ül Apám a priccsen, Csend honol a házban,
A kicsik már alusznak, - még egy kicsit zenélget, énekel,
S szép lassan csend borul a tájra, fagyosan ridegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése