Dél-Somogyi Őszi áhitat

Dél-Somogyi őszi áhitat

Arany színével, berobban az ősz,
sárguló, hulló levelein járom az erdőt,
szőlőmustot iszok a hegyen
s hallgatom ahogy a szél zenél mellettem.

Még fog a nap,  melegit szelíden
az eol nekem muzsikál, 

egy traktor távolból fel bőg már.
Kel a rétestészta az asztallapján

Szenét hallgat nene, és az unokám.

Nagy hordóba tapossa a szölőt a falu apraja nagyja,
lakoma készül, szombaton házasodik a szomszédék  Varga Janija.

Estelfelé ledobja rabláncát a nap
a juhokat is lassacskán behajtják
egy duda feljajdul, nótája lassú,
És a szép csillagos ég jó éjt kiván egymásnak, a mező, és falu,

a kocsma még egykicsit hangos, táncol s dalol a nép,
Lassacskán az öreg zenész is haza
tér.

És a kutyák hangos beszédét is
lecsendesíti  az délsomogyi hideg éj.