Kicsi szárnyaddal tova tünsz..
Kék szelecskét kergetsz éppen,
És valami álmot látok, ha behúnyom a szemem,
S én kergetem azt,
Kicsi lepkém,
Sosem érlek el, ez csak egy ködös, zavaros kép,
Gyönyörű pillangóm, selymes ajkad
Csókja elillan, eltűnikmint a hűtlen tavasz!
Kicsi lepkém kékszárnyad, elvitte a tél,
Halott lett nélküled a május is,
Kicsókolja ajkad bíbor bibéjét,
És szívemben miért öl meg a csendes féltés?
Lassan ébredezik az elmém,
Egy lenge nyári szél, libben tova,
És a fojtó légben, egy halott pillét,
Sodort felém egy derengő emlék!
Sosem érlek el, ez csak egy ködös, zavaros kép,
Gyönyörű pillangóm, selymes ajkad
Csókja elillan, eltűnikmint a hűtlen tavasz!
Kicsi lepkém kékszárnyad, elvitte a tél,
Halott lett nélküled a május is,
Kicsókolja ajkad bíbor bibéjét,
És szívemben miért öl meg a csendes féltés?
Lassan ébredezik az elmém,
Egy lenge nyári szél, libben tova,
És a fojtó légben, egy halott pillét,
Sodort felém egy derengő emlék!
Most már tudom, hogy örökre eltüntél,
Nem sírok, csak fáj,
S eltünt veled sok tíz év,
Vagy inkább száz,
Oly lágyan, mint a kék szányú susogó déli szél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése