Kiürült a pohár félig, vagy feléig van teli?
Nem tudom, csak érzem,
Elvisz a hideg szél engemet itt,
Nem kintről kapom a hideget
Hanem odabentről.
szinte szét szed engemet a negatív erő!
Valami melegség kéne, visszafolytott
Lélegzetben,
A Hangosan vergődő riadt szívemben.
Gyors lélegzés, amely engem is tova visz,
Mint folyami rákot a robusztus viz...
Melléd feküdhetnék, de félek
Hogy a fiatalságodat agyon
nyomná az idős korom,
Így hát csak a szemeimre hagyatkozom
És az életvizébe veled csobbanok!
Ma nagyon jó hogy vagy , formás az idomod
Őrízd meg ezt az ajándékot valakinek, akin nem fog a kor!
Jaj! de mit beszélek én itt, kellesz úgy ahogy vagy
Derekad átölelni kicsilányka
Mint indiainőt a selyemből varrt ővpántja
Átsóhajtani egy alkonyt, egy estét, majd a hajnalt,
Hogy megint velem lehessél
Mint azon az édes estén leányka!
De már nincs időm, a tömény tűz eléget...
Vissza teszlek a vitrinedbe te kicsiny ékszer,
S Mégegyszer:
Felsóhajtok én az égre, vagyok aki vagyok,
Egészen a tiéd, én édes Istenem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése