Itt van az ősz, bebújt a fák alá
Berzencén az utcákat hűvős szél járja át
Narancsba bújík, az erdő
Vadkan csorda horkan átrajta, és elered az eső
A rőt avarban egy szarvas bogár búvik meg hallkan,
A fecskék mint a hangjegyek a kottán
A villanydrótokon, üldögélnek
Messzi utra készülnek
Le valahova délre.
A hajnalok most már hidegek, a korai csendet
Dám vad hangja veri fel,
Egy aranysakál falka,
Oson át a hídon, oda a lipéki-patakra, ami dél felé rohan.
Az országúton megyek kocsimmal
Megkell állnom, mert
Őzek rohannak át elöttem
A hajnali pára, az orrukból
Mint valami gőzgép, fujtatva ereszt
Sápadtan kél a nap
Lassan hajnali hatóra van.
Jó lenne egy kávé, majd Nagyatádon iszom
Még Huszokét kilométer,
Talán nem is olyan sok!
Halkan duruzsol a motor
Meleg van, a fűtés jó,
A fák rohannak mellettem
Néha egy egy korai kamion.
Szálló köd között ismerős házak
Kutya ugatás, és hangos sorompó csilingelő hang
Megállók a jelzőnél
És egy piros vonat, lassan útra
Kél.
Míg állok , és várok,
Belém nyilallik a felismerés
Szeretem ezt a várost
A falumat, és az egész Somogymegyét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése