2021. október 5., kedd

Árva gyermek meséje



Nincsen pénzem, szegény vagyok
Ég a szám az éhkopptól
Lesem a bolt ablakán át
A szódát a szomjoltót.
Ruhám is szegényes, 
Gatyám is lyukas
Hideg járja át. 


Ma reggel az utcán, megkergetett 
Egy ronda fekete kutya,
Elhajtott engem egy száraz kenyér miatt,
Éhesen hajtom le fejem, a szálmakazalban, a
Rongyok hideg fogságában. 

Jaj  nekem,  nincs melóm
Nincs semmim  kidobott
A nevelőotthon, utcalakó lett belőlem, figyeld? Gondoltam,
Betörök hogy ehessem
Embert ölök  hogy pénzéért ruhát vehessek,

De jaj,  miket gondolok itten elhessentettem a dühödt gondolataim,
És leülök a folyó parton
Valaki megszólít  "fiam, mit csinálsz itt? 
Segítenél nekem
Mert szükségem van rád!"

Egy öreg néni állt meg a járdán
Mire igent mondtam volna,
Megigérte, lesz koszt kvártély a fejem felett, azonnal,
Csak jöjjek el vele,
"De én cigány vagyok  mit akar tőlem a néni?"

"Semmit! Csak vágd össze a fát, tartsd rendbe az udvart  etetsd meg a jószágot, akkor nálam maradhadsz addig, míg akarod.."
Lehunytam szemem  azt hittem isten szólított meg ily kedvesen
Igent mondtam, és vele mentem,
Remélve hogy jobbá fordul az életem.

Tíz év múlva amikor elbeszéltem
Feleségemnek, 
Ő mosolygott, és  és papírt tollat ragadt, 
Nagy betükkel odaírta:
"Ő volt az én mamám,
A nagy mamám! 
de te akkor még nem tudtad drágám!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése