Dühös vers.
Cigányt köptél? Boldog vagy?
Vagy zsidót versz? Hős a tetted!
Buzizol és kommunistázol,
És haza mászol a kocsmádból.
Történelmed nem tanított?
Őselődöd fajgyűlölettel nem foglalkozott?
Nagyjaid, amit megteremtett a hazádnak,
Te elherdáltad világ csúfjára.
Büszke lehetsz, hogy mire is,
Fehérbőr színedre? Vagy lehetőségeidre?
Hisz abból csak, annyit szereztél magadnak,
Melyből téves történelmi ítéleteid
Dagadnak.
Ne hidd, hogy innen jó lenni magyarnak,
Amikor a világ ítél, kiélezett pallosra,
Politikád csak arcul köpés, és nagy hatalmi kiszolgálás,
Fosztod néped, átkozod zsidót, a buzit,
Cigányt, és parasztot a bugrist..
Büszke lehetsz fiaidra,
S Ormánságodra,
Adtál pofont te a Magyarjaidnak is,
És ha már az utolsó is elment, ország atyánk
Kit fogsz kies országodba siratni,
Hazám?
Hogy elhagyjam országod?
Lesöpörjem az
Út porát szétszakadt
Nadrágomról,
Nyelved elfelejtsem? Tanuljak idegen szót,
S kezdjek mást,
Jó terv csak az a bökkenő
Hogy az imént lettem hatvankettő.
Nem az időt sajnálom, hazám,
Csak mert kínoztál, és cigányoztál….
Tudásomat és javaimat, mit tőled kaptam,
Végrehajtóval végrehajtottad azt,
De büszkeségem és értelmem nem lett a tied sohasem,
De, valami maradt bennem szerintem,
Nem más, mint az irántad érzett
Kiolthatatlan hazaszeretetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése