Meséltem a fiamnak!
Mitől ijedtél meg kicsim?
Miért remegsz?
Talán ijedtséged tárgya, az este elmondott mese?
Jaj, nem akartam csúf boszorkákról, gonosz ördögökröl mesélni neked,
Apa nem ilyen..
Hidd el , amiről meséltem neked azok kitalált lények,
Vagy is várj! De, lehet hogy nem azok!
Ó Milyen buta vagyok! Léteznek ők nagyon is,
Csak bonyolult elmondanom!
Majd rájössz ha majd feléred ésszel,
Hogy a világban rengeteg a gonosz ember.
Az ördög hozzájuk képest angyali lény!
Te Hat évesen, csak a jót hiszed, sirásod, kérés,
Nem panasz, nem követelés, Ilyen a világod maga.
A felnőttek háborúkat vívnak kicsiben, nagyban,
Porig aláznak nemzeteket, öregeket és fiatalokat,
De, ne félj kincsem, Apád megvéd!
Óvó tekintetem elkisér, életen át,
Esküszöm mindenre ami szent, melletted leszek, ne félj fiacskám!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése