Nyár

Vénséges tölgyre, rátelepedett a nyár

Szellőjével cirogatja, s felzizzen az ág.

Nap melege izzik délután a csúcson

Egy bagoly sóhajtva repül, s szárnyai fennen suhog.

Jólakott az egérrel, s egyébb állattal,

S hunyorgatva tekint a forró napsugárra.

Egy sikló kúszik a hüvös talajon

A tóparton egy zöldbéka bénultan kucorog.

Felrepül egy solyóm, ebédjét kutatja

Röptében elkap egy galambot, Aki a párját

Hívogatja.

Augusztus van, kora délután, halk zajok

Közt

A nádasban egy nádirigó költ.

Csendesül este a táj, a nap is lebukik,

S A meleg az ég felé lassan  elúszik!

Keres egy sivatagnyi helyet

Ahol nyugalmát megleli csendben,

És forrósággal ébreszti a világot

És hirdeti, a holnapot, 

Az új meleg nyári napot!