újévkor

Újévkor

Újév hajnalán fázik a hajnal

Megbúvik a faház teraszán macskám a Kajla.

Az utcán szét dobált pezsgős üvegek, 

Imitt- amott petárda nyomok, és színes papírszemetek.

Haza ballagok az Öcséméktől,

Kicsit kótyagósan, bódultan,

Vár a család, tudom, otthon vannak, alszanak.

Amint a  kutyám meglát engem,

Körbe ugrál engem, s ránézek az órámra,

Hajnali öt van. sötét van! Lefeküdnöm nincs értelme, 

Mindjárt világos van,

Begyújtok a kályhába.

Megetetem a jószágot, s a kutyát.

A macskám is megjelenik,

Hozzám dörgölödik, 

Az ételből adok neki is.

Belépek a műhelyemben, és felkapcsolom a villanyt

Van még egy rossz tévém

Megcsinálom még ma.

Feleségem megjelenik az ajtóban,

Kezében ott a forró kávé

Szótlanul leteszi, és én megfogom 

A kezét.

Ő mosolyog,

Köszönetet rebegek, puszit is kapok.

"Januárba futott a tél ma hajnalban!"- mondom,

"De jó hogy ilyen családom van!" 

- S a kezét megcsókolom!