December huszonötödikén lágy szellő
Rohan a fák közt.
Kettőezerhuszonegyben nem fázott az akác erdő!
Esőre vár a felhő oda fenn, s a halastavunk hideg és csendes.
December husznötödike hajnalán,
Felsír egy kis gyermek,
Karácsony reggelén az állatok is hallgatnak.
Ma csendesek!
Karácsonyt mond a hajnali szónok, a fekete rigó,
bekukucskált a hidegnek ablakán!
A fenyődoboz illatú, sápadt napsugár
Megsímogat egy kisbabát,
December huszonötötikén, újra megszületett a mennybéli király!
Nem harsogja szét ezer kürt jöveteledet megváltónk,
De ott vagy mindenütt, ahol gyermek- könny csorog.
Mert uram, szerető kezed törli le azokat..!
S új szeleket hoz ez a decemberi hajnal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése