Karácsony

Grádicson másztam a fel a padlásig

A kis ablakán lestem ki az udvarig.

Kint magas volt a hó, még esett egy kicsit!

Kis gyermekként innen lestem a szobát is.

Azt igérte nevelőanyám, ha jó leszek,

Még láthatok egy igaz embert,

Kinek neve Jézus krisztus volt,

Ki karácsonykor született meg juhok közt. 

"Máriának szent gyermekét három király csodálta

Szent gyermek elé tömjént, Aranyat tett az egyik király, Menyhért!

S a többi király csak mosolygott és így dalolt

"Megszülettél, mi megváltónk."

Nevelő  anyánk eképp mesélt nekünk.

Miközben  gyúrta az ünnepi kenyeret,

És zsoltárokat énekelt.

És akkor mennyei szeretet töltött el minket! 

Számoltunk hogy mennyit kell aludni

Hogy Jézuskát láthassuk, de mi

Csak arra ébredtünk szent napkor

Huszonnegyedikén reggel,

Hogy a fa megérkezet, 

És estére fel volt díszítve!

Csoda nap volt az nekünk,

Rengeteg játék, karácsonyi díszek özöne,

S tényleg meg jött a Jézus. Bennünk lakozott, csendben, szeretetben előbújt imánk alól,

Kezét imára kulcsolta, s értünk,

Mondott imát csendben,

És akkor ott a grádics alatt, 

Pompával teli csodát

Emelt nekünk, az ámuló szemű gyerekeknek!