Alunni készül a nyár
Lusta ködök szelleme száll
Melege elillan lassan
S a hideg októberi éjszaka
Csendben betakar!
Most a szeptembernek hava
Siklik az égen,
S hamar tova röppennek vele az őszi levelek.
Veszem a kalapom
Mögöttem halkan becsukódik az ajtó!
Holnap erdőre megyek fáért,
(Kell az télre..!)
Ha marad időm, gombát is szedek! Nicsak,
Egy őzet láttam, megijedt tőlem
Valamitől én is megijedek, s már már
észreveszem a tisztáson túl
A vaddisznó csordát.
Nem félek tőled november barátom
Miattad húzom összébb a kabátom
Igaz az első napod szomorú,
A sírokat ellepi a sok virág,
A koszorú,
De valami csoda vár, érzem a szívembe
Télnek hava jön hamar,
És ajtómon kopogtat..
S csillogó fényeivel
Beköszönt az ünnep, s megszületik az élet,
A szent gyermek, az Istennek fia,
A kis Jézuska!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése