Simogat, s majd meg fagyaszt egy
Serdülő kankalin virágot!
Pedig olyan mint egy csalfa nő!
Néma ő, a tavasz elő hírnöke,
Szél fútta könnyű lágy táncát járja
A februárnak ifjú párja.
Bimbót fakaszt a sápadt nap,
És azt a fagy nagy kegyesen lelohasztja.
Nézik kipirult arccal a boldog márciusi lányt,
Akinek megkérik a kezét a
Balatoni szélfiúk, és esőkatonák.
S fent halakra vadászik a levegőből
Egy öreg darumadár!
Lágyan beköszönt a tavasz a virágaival.
És selymes füvet rajzol a
dél-somogyi dombok buckainak oldalára!
Levelet bont a fa, déliszélnek muzsikájára.
Madarak csivitelnek, és vadászni indult a szomszéd macskája.
Oh március, köztük vagy a tizenkettőben,
Gyermeki mosolyoddal, te zöldülő ifjú,
Ujjongva kél a nap, somogyi dombság fölé, és megcsillan a fénye!
Berzencén, ahol a vár állott régen,
Csak az északi szél lengedez,
S perlekedik a kikerics vele,
"De jó hogy megjöttél velem, ide a házunkba kedves"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése