Kókad a falevél
Majd lehull sok
Halott növényi rész
S a csendes szellő elébb
Párnát fú a égre még...
Azelött nyár volt
Sokat igért.
Susog a könnyű lég
A cserről leesett
Az első makktermés.
Dalát rikoltja a faalól
Egy növendék veréb.
Kertből egy árván
Maradt rózsa
Kikandikál a keritésen
Egy rigó, fütyül a présen.
Holnapra jó időt igér
A rádió.
Az asztalon mosolyog
magában egy megpucolt dió
S a sápadt fénynél
Az asztalnál
Orrát fujja egy kisfiú.
Mától visszavonhatatlanul
Itt az ősz
Most Vivaldit játszik a rádió.
Vénasszonyok nyaráról mesél
A vörösben virító erdő...,
Várj! Ne vidd el az ősz illatát
Teremtőm,
Hagyd még kicsit pompázni
A még meleg füvű zöld mezőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése