Meséltem a fiamnak!
Mitől ijedtél meg kicsim?
Miért remegsz?
Talán ijedtséged tárgya, az este elmondott mese?
Jaj, nem akartam csúf boszorkákról, gonosz ördögökröl mesélni neked,
Apa nem ilyen..
Hidd el , amiről meséltem neked azok kitalált lények,
Vagy is várj! De, lehet hogy nem azok!
Ó Milyen buta vagyok! Léteznek ők nagyon is,
Csak bonyolult elmondanom!
Majd rájössz ha majd feléred ésszel,
Hogy a világban rengeteg a gonosz ember.
Az ördög hozzájuk képest angyali lény!
Te Hat évesen, csak a jót hiszed, sirásod, kérés,
Nem panasz, nem követelés, Ilyen a világ ami körül vesz.
A felnőttek háborúkat vívnak kicsiben, s nagyban,
Porig aláznak nemzeteket, öregeket és fiatalokat,
De, ne félj kincsem, Apád megvéd!
Óvó tekintetem elkisér, életen át,
Esküszöm mindenre ami szent, Melletted leszek, ne félj kincsem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése