Igazság?

A szenvedés addig szükséges míg rá nem jössz, hogy szükségtelen!

Nem mondtam hogy könnyű lesz, de megéri!

Ne sírj hogy vége lett, mosolyoj, mert megtörtént.

Bármit is teszel az emberek beszélni fognak rólad. Mondanak majd mindenefélét, és itélkeznek feletted, mintha csak ők maguk szentek lennének. Ne feledd, amit rólad mondanak, róluk árulkodik, hiszen a saját bensőjét mutatja meg a szavaival, minden ember. Te csak a saját lelkedbe tekints. Ha az tiszta, folytatsd az utad. Hadd beszéljenek rólad az emberek.

Egy csomó olyan segédeszköz létezik, amivel a nők szexuális kedve növelhető.
Itt van például a Mercedes-Benz 380SL.

A jellem olyan mint a a fa, a hírnév, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg./A. Lincoln/

Szeretettel élni a legnehezebb feladat az életben, mert a minden perceinkben általában, többször, az ellenkezőjét gondoljuk, érezzük, tesszük. /O.Gy./

(Ismeretlen nő írása) 
"Kedves Férfiak! Mindig halljuk,hogy nekünk nőknek milyennek kellene lennünk,hogy nektek férfiaknak tetszünk.
Íme a válasz!
Szerintetek legyünk csinosak és szexisek,hogy büszkén sétálhassatok velünk,mint valami trófeával. De ha más is megnéz minket,magamutogatók vagyunk... Legyünk dögös cicababák és viselkedjünk úrinő módjára,de azért takarítsuk ki utánatok a budit és mossuk fel a koszt... ... 
Hallgassuk meg a panaszaitokat,de a miénket vigyük valahová máshová. Tudjunk nélkületek lélegezni,de ha így teszünk,megsértődtök,hogy haszontalannak érzitek magatokat mellettünk. Ha a segítségeteket kérjük,a terhetekre vagyunk. Ha önállóak vagyunk,feministának tituláltok minket. Ha kimutatjuk az érzéseinket,nyafogós libák vagyunk. Ha uraljuk érzelmeinket,jéghegyek... Legyünk szépek,szexisek,okosak és műveltek,az ágyban kurvák,a konyhában szakácsnők,az autóban Forma-1 pilóták; legyünk pszichoterapeuták és egyben erotikus masszőrök,de adott esetben szívódjunk fel,mintha nem is léteznénk. Legyünk ezermesterek,de ha kell,akkor segítségre és támaszra szoruló gyenge nők. Legyen saját véleményünk,de csak ha az megegyezik a tiétekkel. Legyünk önállóak,de tegyünk úgy,mintha a létünk függene tőletek. Legyen rátok szükségünk,de ne legyünk a terhetekre. És mindezt pontosan összekoordinálva a ti aktuális hangulatotokkal és elvárásaitokkal. Legyünk lámpák,akik akkor és olyan fényerősséggel égnek,ahogy ti szeretnétek,és akiket szükség esetén egy mozdulattal ki is lehet kapcsolni. A jó hír számotokra: a fent leírt tökéletes nő létezik!!! Mégpedig pontosan ott,ahol a tökéletes férfi..."

Nyúl és a káposzta esete

Erdő mélyén, élt egy nyúl, 

ki félénk volt és a füle lekonyult.

Mondtak rá már ilyent-olyant,

Pedig más volt ő valójában,

Rafinált volt, és minden hájjal megkent,

Csak ügyesen leplezte.

Igaz, volt egy gyengéje, 

friss káposzta, mellé répácska, 

hosszú és sárga,
és édes mint a málna.

Az ő fogának még a nyírfa is puha volt,

De más fától sem rettent vissza,
bátor volt mint maga a hód,

Főleg ha a fa jó erős bükk fa volt,

Kérkedett is vele, de kinevette minden erdőlakó.

Történt vele, hogy

Dolga volt a farkassal.
Lógott neki káposztával,
S öt vödör friss répával!

Már hosszú tél óta, azon élt a nyúl családja,

Mivel éhesek voltak, mind meg ették,
S onnantól, csak az éhkoppot nyelték.

Répát enni? Azt mind lenyelték,
Így hosszúak voltak a téli esték.

Tartozni nem szeretett a nyúl koma,

Gondolkodott is erősen,
Tartozását hogyan rója le.

De a farkas napról napra
csak noszogatta, noszogatta

És a kis nyúl pedig,
Ahogy tudta, csak halogatta.

Egyszer csak azt gondolta,
munkát kér az erdőn,
Hogy kitől? Magától a medvétől,

És kér még mellé valamicske bért,
Mondjuk  havonta egy kosár zöldség?

Sietett is az erdő felé, sebbel-lobbal,

Üzletet kötni a  vén medve apóval. 

Üdvözölte a medvét nagy vigyorral,

Elmondta, hogy olcsón melózna ,
Munka jöhet bármilyen,
Elvégzi ö azt  sebtiben 

Bérként egy kosár káposztát kér havonta,

Fintorgott a medve, húzta száját, 

Nem tettszett a felállás,
de a nyuszi csak folytatta.

Ha nagyságodnak megfelelne, 

Az árut, amit megtermelek,
alap áron, vagy nagy kamattal,
a  piacon ő eladhatná.
Nyeresége garantált, s talán
Egy jó kis mézben megállna.
Gondolkodik a medve, s mancsát nyújtja,

Paroláznak.
Egyszer-kétszer hátba veregeti, és ezzel megkötve az évszázad üzlete.

Dolgoztatta a nyuszit rendesen,
Egy butuska kecske földjén
káposztát termeljen.

Jaj, majdnem elfelejtettem megírni,

A munkája az volt,
Mivel a kertben
Csak káposzta volt,
(lila fehér, zöld, s  kelbimbó)
Helyesek akár a mellbimbók
Azt kellet kapálni
Míg el nem szárad a szederbokor indája,
Ki volt rendesen a
nyuszika fehér kis popsija 

Dolgozott Ő  egész  nyáron, 

Néha kuksolt a fa alatt, s káposzta levet majszolt,

Annyit evett, hogy egyszer észre Sem vette, hogy

A káposztakertet mind le legelte.

Jön a medve ordít mint a sakál,

Keresi a nyulat hogy megverje, vagy agyon üsse, kezében lóbál egy nagy baltát, 

De a nyúl távol van már nagyon messze.

Egy tollas károgótól megtudta, 

A vén bagyoly a jogász

Hogy a medve és a farkas 

A káposztaföldet a kecskétől,
úgy orvul elorozta, és rögtön össze hívta a tanácst,
És hogy szebb legyen a vád

A farkas felfalta az ostoba birkát

Arra repült Bagoly a jogtudor
Mondsza a medvének,

"elloptad ezt a földet,
most nincsen káposztád, 

Igaz semmit sem ér a föld termése,
Ostobán rábíztad  a nyúlra a kerted,
És te nem dolgoztál!

Nem maradt neked más a határban
Mint egy két káposztatorzsa!"

Majd a farkasnak jó hangosan,
Mert az nagyot hallott, 

"Tartozást a nyúl munkájával  megfizette,
Mivel bért tőletek nem kapott!
Te meg farkas lompos, vén bozontos

Többet nyertél ezen a bolton,
Mert birka sült volt
A tányérodon pár kiló,
Bizony mondom nektek,
Tolvaj, a tolvajt ha meg lopja,

Becsületet ne keressetek ottan,

Mert az egyik kutya , a másik eb!

Ezzel vége az én mesémnek."